NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY VT

Cím

NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY VT

Leírás

A Kiscelli Múzeum egyik legfiatalabb gyűjteménye a néprajzi. Kialakítása 1971-ben kezdődött, elsősorban a régi Óbuda átépítéséhez kapcsolódva, az egykori parasztpolgári kultúra és életmód dokumentálása, illetve tárgyi emlékeinek megmentése céljából. Ezzel párhuzamosan klasszikus értelemben vett néprajzi tárgyak gyűjtésére került sor, melynek során számos használatát vagy szerkezetét tekintve érdekes tárgy került a gyűjteménybe. Így például a hat méter hosszú és három méter magas, Óbudáról származó szőlőprés vagy egy "kivetkőző", azaz népviseletét modern ruházattal felcserélő rákospalotai asszony öltözetei. Önálló gyűjteményt alkotnak különböző kismesterségek szerszámai és műhelyberendezései. Az asztalosságtól a művirág készítésig sokféle, összesen harminckét iparág több-kevesebb eszköze található múzeumunkban.

Az egykori Cégérgyűjtemény ma már szintén a Néprajzi Gyűjtemény részét képezi. A cégér egy-egy mesterség, foglalkozás, műhely jelölésére szolgáló jelképes tárgy volt. A legtöbbször a mesterségre, foglalkozásra, műhelyre jellemző készítmény vagy használati tárgy, eszköz (például patkó, kulcs, kesztyű, borbélytányér) kicsinyített mását ábrázoló cégérek Pest-Buda, Óbuda, majd Budapest élénk kereskedelmi és kisipari életének értékes emlékei. Segítségükkel a 19. közepétől egészen az 1980-as évekig jeleníthető meg a város boltjainak és kisipari műhelyeinek tevékenysége. Gyűjteményünk kiemelkedő darabja az egykori Régiposta utca 9. szám alatt működő "Aranykéz" vendégfogadó cégére, a Széna téren üzemelő Fuchs Keresztély-féle dohánykereskedés indiánt ábrázoló fa szoborcégére, a Buda-Újlakon üzemelő "Három Huszár" vendéglő neobarokk cégére, a Váci utcai "Arany Elefánt" fűszerkereskedés cégére, a Kristóf téri "Szent Kristóf" patika cégtáblája, valamint a Fő utcában működő "Vörös rák" fűszerkereskedés cégére.